A Wall Street farkasa – avagy Morgan Stanley Snapchat árazás

Idén februárban zajlott a Snapchat-et tőzsdei bevezetése, mely az eddigi legnagyobb értékű IPO volt. A bevezetés egyik résztvevője a Morgan Stanley volt. Pár nappal ezelőtt a Morgan Stanley kiadta első elemzését a cégről, melyben 28 USD-ban határozta meg a részvények cél árát (jelenleg 20,67 USD). Egy nappal később módosították a kiadott elemzést, melyben pár jelentős tétel változott, de érdekes módon a célár változatlan maradt. Természetesen ez lehetséges, hisz lehettek olyan tényezők melyek pluszban, míg mások mínuszban hatottak az árra és összességében kioltották egymást. 

Az elemzéseket megvizsgálva, azonban látszik, hogy egyrészt jelentős pontokban történt korrekció és nem minden esetben magyarázható ezek indokoltsága. 

Az elsődleges korrekció a várható (öt éves) jövedelmezőséget (EBITDA) érintette, mely az érintett időszakban 4,9 milliárd USD-ral csökkent, azaz 26 százalékkal!

Továbbá ezzel párhuzamosa a szabd cash flow kilátások is jelentősen módosultak 4,3 milliárd USD értékben, szinté lefelé, ami 44 százalékos csökkenést jelentett, azaz közel felére csökkent a Snapchat pénztermelési kilátása. 

Ez, indokolna némi részvényár korrekciót, de mivel a modellben nettó jelenérték (NPV) által került meghatározásra diszkontált cash flow, lehetősége volt a modell készítőjének javítani a végeredményen úgy, hogy az alkalmazott súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) pont olyan mértékben csökkentette, hogy így is kijött a korábbi 28 USD részvényár.

Véletlen lenne, vagy előre meghatározott árra kellett modellt készíteni? A választ nem fogjuk megtudni, de mindenesetre furcsa véletlennek egybeesésének nehéz elkönyvelni a dolgot főleg annak fényében, hogy a Morgan Stanley erősen érdekelt, mint az IPO-ban résztvevő befektetési bank a Snapchat részvények felfutásában.

A Wall Street farkasa című könyvében Jordan Belfort a Steve Madden Ltd IPO-ja kapcsán, melyet cége a Stratton Oakmont vitt tőzsdére, leírta, hogy milyen trükkökkel generáltak forgalmat a kibocsátás első napján, illetve hogyan tartották fenn a ‘hype’-ot annak érdekében, hogy hatalmasat kaszáljanak az üzleten. 

A Businnes Insider cikke itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.