Ingatlan kiadás adózása

Az ingatlan kiadásból származó bevétel jelenleg az egyik legkedvezőbb adózású jövedelem típus magánszemélyek számára. Ettől függetlenül, bár erre vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre, a legtöbb lakását kiadó magánszemély nem feltétlenül vallja be és fizeti meg a kapcsolódó SZJA-t, esetlegesen egészségügyi hozzájárulás (eho) összegét az albérlőtől kapott összeg után. 

Jelenleg két módszerrel lehet megállapítani az ingatlan kiadásból származó jövedelmet. Az egyszerűbb és adminisztrációt nem igénylő változat az un. költséghányad alkalmazásával megállapított jövedelem. Bevételnek számít minden kifizetett összeg, függetlenül attól, hogy bérleti, rezsi vagy egyéb tételként szerepel. Ennél a módszernél a teljes bevétel összegének 10 százalékát lehet automatikusa levonni, mint felmerülő költség és az így kapott eredmény lesz a jövedelem, mely után 1 millió Forint jövedelemszintig csak 15 százalék SZJA-t kell fizetni. 1 millió Forint felett az SZJA mellett még eho-t is kell fizetni, melynek mértéke 14 százalék. Az eho plafonja 450.000 Forint és beleszámít a egészségbiztosítási járulék és a egészségügyi szolgáltatási járulék.

Példa a költséghányad alkalmazására:

Ingatlant kiadunk havi 80.000 Forintért egy éven keresztül. Az ebből származó jövedelem az érintett évre vonatkozóan 960.000 Forint. Költséghányad alkalmazásával a bérbeadásból származó jövedelem 960.000 * (1 – 10 %) = 864.000 Forint lesz, mely után a fizetendő SZJA 864.000 * 15 % = 129.600 Forint. Eho-t nem kell fizetni, mert a jövedelem nem érte el az 1 millió Forintot.

A másik módszer a teljes költségelszámoláson alapszik, azonban ennek alkalmazásakor minden figyelembevett költséget megfelelő bizonylatokkal igazolni kell, tehát nem elég egy papírfecni amin szerepelnek különböző tételek. értelemszerűen ez a módszer akkor alkalmazandó, ha felmerülő és elszámolható költségeink aránya meghaladják a bevétel 10 százalékát. Ez a módszer pl. hasznos lehet, ha a rezsi díjakat a bérlő a bérbeadónak fizeti, és a közüzemi számlák a bérbeadó nevén maradnak. Nem számolható el költségként az érintett ingatlan kapcsán felmerülő kölcsöntörlesztés. Elszámolható továbbá a karbantartás, az értékcsökkenés, illetve egy másik ingatlan bérleti költsége.

 Példa a tételes költségelszámolás alkalmazására:

Ingatlant adunk ki havi 250.000 Forintért, mely tartalmazza a rezsi költséget is. Az éves bevétel 3.000.000 Forint lesz. Az év során számlákkal igazoltan összesen 1.000.000 közmű szolgáltatóktól származó költség merült fel, melyek a bérbeadó nevére kerültek kiállításra. Más elszámolható költség nem merült fel. A jövedelem 3.000.000 – 1.000.000 = 2.000.000 Forint, mely után 2.000.000 * 15 % = 300.000 Ft SZJA-t és 2.000.000 * 14 % = 280.000 Forint eho-t kell fizetni, azaz összesen 580.000 Forintot kell befizetni. 

Abban az esetben, ha a a bérlő magánszemély, a bérbeadónak minden negyedévet követő hónap 12-éig kell a NAV felé adóelőleget fizetni. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.