Bitcoin jövedelem adózása – Bitcoin milliárdosok és ebből származó jövedelem

A napokban jelent meg több hírportálon, hogy a Facebook alapítás körüli balhéból ismerté vált Winklevoss fivérek lettek az első Bitcoin milliárdosok, mely kapcsán egyrészt újabb löketet kap a kirptovaluta „őrület”, másrészt felmerülhet a kérdés, hogy a kriptopénzek árfolyam változásából eredő nyereség után kell e adózni.

Ha nem kell, akkor tökéletes módszer arra, hogy szürke vagy feketegazdaságból származó jövedelmet legalizálni lehessen. A modell hasonló a 2016-os A préri urai című filmben látotthoz, melyben két testvér bankot rabol és az így szerzett pénzt elviszik kaszinóba, ahol pár dollárt elveszítenek ugyan, de amikor kiszállnak a kaszinó elismervényt ad a kiadott összegről, mely így igazolt jövedelemmé válik.

A kriptopénzek annyiban hasonlítanak, hogy anonim a rendszer, így ha mondjuk öt éve vett valaki 13 millió USD értékben Bitcoin-t, akkor ma a Winklevoss testvérekhez hasonlóan egy milliárd USD értékű Bitcoin-nal rendelkezne, amit átválthat USD-ra. Ha, ez ilyen egyszerű lenne, akkor a pénzmosásra szakosodott vállalkozók csődbe mennének. Persze, azt azért igazolni kellene egy NAV vizsgálat során, hogy az érintett bankszámlájára, honnan került a kérdéses összeg…

A valóságban a helyzet az, hogy az SZJA törvény (7.4.) szerint egyéb indokkal adómentes „a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik”. Ennek alapján, a Bitcoin árfolyamváltozásból eredő nyereség jövedelemnek tekinthető, amennyiben az átváltás üzletszerű tevékenység során keletkezett. Tehát azt kell tisztázni, hogy mi számít üzletszerű tevékenységnek, ami nem egyszerű, mert az Szja törvény 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Kérdés, hogy a NAV elfogadja e azt az álláspontot, hogy 2012 januárban 18 USD árfolyamon vesz valaki 100 Bitcoin-t, melyet 2017 decemberben teljes mértékben elad 11.000 USD árfolyamon, akkor az így keletkezett közel 1,1 millió USD nyereséget nem üzletszerűen végzett tevékenység révén szerezte, hanem csak vásárolni akart valamit az interneten, de elfelejtette, hogy maradt még kriptovalutája, amit aztán hat évvel később átváltott.

Amennyiben le kell adózni a kriptopénz eladásból származó árfolyam nyereségből származó jövedelmet 15 % SZJA-t és 14 % EHO-t kell megfizetni (utóbbinak adóévenként 450.000 Ft a felső korlátja).

Előretőr a KATA

2017 a KATA-s vállalkozások éve, mivel júliusra 220 ezer vállalkozás választotta a közteherviselés legegyszerűbb teljesítési módját. 2016 végével 175 ezer vállalkozás működött KATA alatt, így az elmúlt félév 45 ezres növekménye kimagasló.

Jelenleg Magyarországon adminisztratív szempontból a egyszerűbb, adózási oldalról a legalacsonyabb kulcsú lehetőség a maga 8 / 12 millió Forintos bevételi határával, így érthető, hogy a hazai mikró-, családi és ideiglenes jelleggel működő vállalkozási körében kiemelten népszerű.

Az másik kérdés, hogy a havi 25 / 50 / 75 ezer Forint összegű befizetés, mely kiváltja a társasági, személyi jövedelem adókat, illetve a járulékokat és szociális hozzájárulást majd a nyugdíjas évekre milyen szintű nyugdíjat biztosít. Az 50 ezer Forintos befizetés a minimálbér közeli szintet eredményezi.  

Cégkapu regisztráció határidő augusztus 31.

Minden céget érint az e-ügyintézésről szóló törvény azon része, mely alapján 2018. január 1-től kötelező teszi a gazdálkodó szervezetek számára az un. Cégkapu-n való regisztrálást. A regisztráció határideje azonban 2017. augusztus 31.

A regisztrációt amennyiben rendelkezünk Ügyfélkapu hozzáféréssel pár perc alatt meg lehet tenni a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalon.

Az új felület célja, hogy a már ismert és használt Ügyfélkapu-hoz hasonlóan az új Cégkapu felülete révén a cégek online kapcsolatban legyenek a különféle hivatalokkal és személyes ügyintézés helyett ezen felületen keresztül küldjenek és fogadjanak dokumentumokat. 

Hogy erre miért nem alkalmas a már bejáratott Ügyfélkapu, az egy másik kérdés.

AirBnB vs Magyarország

Megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a manapság egyre divatosabb airbnb szolgáltatások kapcsán. Az első hírek alapján nem az Uber-hez hasonló támadás érheti a szállodák piaci részesedését csökkentő szolgáltatót, hanem inkább a jelenlegi rendszer fehérítése a cél. 

Képtalálat

Jelenleg, nagyon komolya árkülönbség tapasztalható a budapesti szállodák és az airbnb által elérhető bérlemények között. Két személy két éjszakára a Váci utcában 36 ezer Forintért tud megszállni egy találomra választott airbnb oldalon hirdetett lakásban, míg ugyanígy két fő két éjszakára egy belvárosi hotelben 50-60 ezer Forintnál kezdődik és jellemzőbb a 80 ezer Forint feletti ár. 

Korábbi írásunkban beszámoltunk az ingatlankiadásból származó jövedelem adózásáról, és ezt figyelembevéve a fenti példában szereplő airbnb-s árat alapul véve azt feltételezve, hogy 50 százalékos a kihasználtsága a bérleménynek éves szinten nagyságrendileg 2,6 millió Forint bevétel származik, mely után költséghányad megállapítási módszer alapján összesen 679 ezer Forintot kell az államnak fizetni, így marad kb. 1,7 millió Forint adózott jövedelem, ami egy hónapra vetítve 141 ezer Forint. 

De, ha azt feltételezzük, hogy nem minden airbnb bevétel kerül bevallásra, a fenti példából látszik, hogy elbírná a fizetendő adók terheit is és még úgy is árban versenyképes maradna a szállodákkal szemben. 

A következő hónapokban a fejleményeket nyomonkövetjük és beszámolunk róluk.

Ingatlan kiadás adózása

Az ingatlan kiadásból származó bevétel jelenleg az egyik legkedvezőbb adózású jövedelem típus magánszemélyek számára. Ettől függetlenül, bár erre vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre, a legtöbb lakását kiadó magánszemély nem feltétlenül vallja be és fizeti meg a kapcsolódó SZJA-t, esetlegesen egészségügyi hozzájárulás (eho) összegét az albérlőtől kapott összeg után. 

Jelenleg két módszerrel lehet megállapítani az ingatlan kiadásból származó jövedelmet. Az egyszerűbb és adminisztrációt nem igénylő változat az un. költséghányad alkalmazásával megállapított jövedelem. Bevételnek számít minden kifizetett összeg, függetlenül attól, hogy bérleti, rezsi vagy egyéb tételként szerepel. Ennél a módszernél a teljes bevétel összegének 10 százalékát lehet automatikusa levonni, mint felmerülő költség és az így kapott eredmény lesz a jövedelem, mely után 1 millió Forint jövedelemszintig csak 15 százalék SZJA-t kell fizetni. 1 millió Forint felett az SZJA mellett még eho-t is kell fizetni, melynek mértéke 14 százalék. Az eho plafonja 450.000 Forint és beleszámít a egészségbiztosítási járulék és a egészségügyi szolgáltatási járulék.

Példa a költséghányad alkalmazására:

Ingatlant kiadunk havi 80.000 Forintért egy éven keresztül. Az ebből származó jövedelem az érintett évre vonatkozóan 960.000 Forint. Költséghányad alkalmazásával a bérbeadásból származó jövedelem 960.000 * (1 – 10 %) = 864.000 Forint lesz, mely után a fizetendő SZJA 864.000 * 15 % = 129.600 Forint. Eho-t nem kell fizetni, mert a jövedelem nem érte el az 1 millió Forintot.

A másik módszer a teljes költségelszámoláson alapszik, azonban ennek alkalmazásakor minden figyelembevett költséget megfelelő bizonylatokkal igazolni kell, tehát nem elég egy papírfecni amin szerepelnek különböző tételek. értelemszerűen ez a módszer akkor alkalmazandó, ha felmerülő és elszámolható költségeink aránya meghaladják a bevétel 10 százalékát. Ez a módszer pl. hasznos lehet, ha a rezsi díjakat a bérlő a bérbeadónak fizeti, és a közüzemi számlák a bérbeadó nevén maradnak. Nem számolható el költségként az érintett ingatlan kapcsán felmerülő kölcsöntörlesztés. Elszámolható továbbá a karbantartás, az értékcsökkenés, illetve egy másik ingatlan bérleti költsége.

 Példa a tételes költségelszámolás alkalmazására:

Ingatlant adunk ki havi 250.000 Forintért, mely tartalmazza a rezsi költséget is. Az éves bevétel 3.000.000 Forint lesz. Az év során számlákkal igazoltan összesen 1.000.000 közmű szolgáltatóktól származó költség merült fel, melyek a bérbeadó nevére kerültek kiállításra. Más elszámolható költség nem merült fel. A jövedelem 3.000.000 – 1.000.000 = 2.000.000 Forint, mely után 2.000.000 * 15 % = 300.000 Ft SZJA-t és 2.000.000 * 14 % = 280.000 Forint eho-t kell fizetni, azaz összesen 580.000 Forintot kell befizetni. 

Abban az esetben, ha a a bérlő magánszemély, a bérbeadónak minden negyedévet követő hónap 12-éig kell a NAV felé adóelőleget fizetni. 

NGM rendelet alapján 2018. július 1.-től lát mindent a NAV

Megjelent az NGM új rendelet módosítási terve, mely alapján 2018. július 1.-től lesz kötelező a 100.000 Ft feletti ÁFA tartalommal bíró számlák adatainak átadása a kiállítástól számítva legkésőbb 24 órán belül. A rendelet hatástvizsgálata alapján ez még előnyös is a vállalkozások számára, mivel “kiváltja az utólagos számla szintű adatszolgáltatást” a kiállító részéről és a befogadó “valós időben értesülni tud a számára kiállított számla tényéről és tartalmáról”. Kérdés, hogy utóbbi pontosan hogyan és milyen rendszeren keresztül valósul meg.

A hírről a portfolio.hu számolt be.

Mégsem idén, hanem jövőre lát mindent a NAV

Varga Mihály bejelentése alapján mégsem idén július 1-től, hanem 2018. július 1-től lép életbe az a rendszer, mely révén a NAV-nak teljes rálátása lesz a magyarországi vállalkozások számláira amiről a portfolio.hu számolt be. Hogy mi is lesz a rendszer működési elve még várat magára, de most van egy éve a tárcának, hogy kidolgozzák.

A Wall Street farkasa – avagy Morgan Stanley Snapchat árazás

Idén februárban zajlott a Snapchat-et tőzsdei bevezetése, mely az eddigi legnagyobb értékű IPO volt. A bevezetés egyik résztvevője a Morgan Stanley volt. Pár nappal ezelőtt a Morgan Stanley kiadta első elemzését a cégről, melyben 28 USD-ban határozta meg a részvények cél árát (jelenleg 20,67 USD). Egy nappal később módosították a kiadott elemzést, melyben pár jelentős tétel változott, de érdekes módon a célár változatlan maradt. Természetesen ez lehetséges, hisz lehettek olyan tényezők melyek pluszban, míg mások mínuszban hatottak az árra és összességében kioltották egymást. 

Az elemzéseket megvizsgálva, azonban látszik, hogy egyrészt jelentős pontokban történt korrekció és nem minden esetben magyarázható ezek indokoltsága. 

Az elsődleges korrekció a várható (öt éves) jövedelmezőséget (EBITDA) érintette, mely az érintett időszakban 4,9 milliárd USD-ral csökkent, azaz 26 százalékkal!

Továbbá ezzel párhuzamosa a szabd cash flow kilátások is jelentősen módosultak 4,3 milliárd USD értékben, szinté lefelé, ami 44 százalékos csökkenést jelentett, azaz közel felére csökkent a Snapchat pénztermelési kilátása. 

Ez, indokolna némi részvényár korrekciót, de mivel a modellben nettó jelenérték (NPV) által került meghatározásra diszkontált cash flow, lehetősége volt a modell készítőjének javítani a végeredményen úgy, hogy az alkalmazott súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) pont olyan mértékben csökkentette, hogy így is kijött a korábbi 28 USD részvényár.

Véletlen lenne, vagy előre meghatározott árra kellett modellt készíteni? A választ nem fogjuk megtudni, de mindenesetre furcsa véletlennek egybeesésének nehéz elkönyvelni a dolgot főleg annak fényében, hogy a Morgan Stanley erősen érdekelt, mint az IPO-ban résztvevő befektetési bank a Snapchat részvények felfutásában.

A Wall Street farkasa című könyvében Jordan Belfort a Steve Madden Ltd IPO-ja kapcsán, melyet cége a Stratton Oakmont vitt tőzsdére, leírta, hogy milyen trükkökkel generáltak forgalmat a kibocsátás első napján, illetve hogyan tartották fenn a ‘hype’-ot annak érdekében, hogy hatalmasat kaszáljanak az üzleten. 

A Businnes Insider cikke itt olvasható.

Google-Spotify

Nem április elsejei tréfa lett, bár a bejelentést ezen a napon tette meg a Google, hogy megvásárolja a Spotify-t. Az ügyletet szakértők 41,1 milliárd USD értékűre taksálták, melynek csak egy része kerül cash-ben kifizetésre. A tranzakció révén a Google, az amúgy nem túl erős online zene streaming szolgáltatását erősíti, annak érdekében, hogy nem maradjon le az Apple mögött.

A Spotify-t rendszeresen 50 millió fizető felhasználó veszi igénybe, így egy ügyfél ~820 USD-ba kerül a Google-nek.

Vélhetően rövid időn belül kiderül, hogy változik e, és ha igen, milyen módon és mértékben az előadóknak fizetett jogdíj rendszer, mely üzletági elemzők szerint, a Spotify jelenlegi vezetője által túl magasra volt pozicionálva. Rövid távon az első 24 órában 1 penny-t fizetett a Google letöltésenként, mely ezt követően visszaáll a korábbi 0.00006543 USD szintre.

Kapcsolódó cikk a digitalmusicnews.com oldalán olvasható.

Eladták a Trello-t

Az ausztrál Atlassian 425 millió USD-t fizet a Trello-ért, melyből 360 millió cash a többi saját részvény. A lépés nem annyira meglepő, mivel egyrészt sok a hasonlóság a két cég termek között, illetve az elmúlt hónapokban piaci konszolidáció jelei mutatkoztak.

Mind a Trello, mind az Atlassian JIRA termékét van szerencsém ismerni, előbbit cégünk is használja és kíváncsian várom, hogy milyen irányt vesznek majd a termékek. 

Az Atlassian vezetője szerint különálló cégként, termékként megy tovább a Trello.

Részletesebben a Forbes cikkében