Bitcoin jövedelem adózása – Bitcoin milliárdosok és ebből származó jövedelem

A napokban jelent meg több hírportálon, hogy a Facebook alapítás körüli balhéból ismerté vált Winklevoss fivérek lettek az első Bitcoin milliárdosok, mely kapcsán egyrészt újabb löketet kap a kirptovaluta „őrület”, másrészt felmerülhet a kérdés, hogy a kriptopénzek árfolyam változásából eredő nyereség után kell e adózni.

Ha nem kell, akkor tökéletes módszer arra, hogy szürke vagy feketegazdaságból származó jövedelmet legalizálni lehessen. A modell hasonló a 2016-os A préri urai című filmben látotthoz, melyben két testvér bankot rabol és az így szerzett pénzt elviszik kaszinóba, ahol pár dollárt elveszítenek ugyan, de amikor kiszállnak a kaszinó elismervényt ad a kiadott összegről, mely így igazolt jövedelemmé válik.

A kriptopénzek annyiban hasonlítanak, hogy anonim a rendszer, így ha mondjuk öt éve vett valaki 13 millió USD értékben Bitcoin-t, akkor ma a Winklevoss testvérekhez hasonlóan egy milliárd USD értékű Bitcoin-nal rendelkezne, amit átválthat USD-ra. Ha, ez ilyen egyszerű lenne, akkor a pénzmosásra szakosodott vállalkozók csődbe mennének. Persze, azt azért igazolni kellene egy NAV vizsgálat során, hogy az érintett bankszámlájára, honnan került a kérdéses összeg…

A valóságban a helyzet az, hogy az SZJA törvény (7.4.) szerint egyéb indokkal adómentes „a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik”. Ennek alapján, a Bitcoin árfolyamváltozásból eredő nyereség jövedelemnek tekinthető, amennyiben az átváltás üzletszerű tevékenység során keletkezett. Tehát azt kell tisztázni, hogy mi számít üzletszerű tevékenységnek, ami nem egyszerű, mert az Szja törvény 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Kérdés, hogy a NAV elfogadja e azt az álláspontot, hogy 2012 januárban 18 USD árfolyamon vesz valaki 100 Bitcoin-t, melyet 2017 decemberben teljes mértékben elad 11.000 USD árfolyamon, akkor az így keletkezett közel 1,1 millió USD nyereséget nem üzletszerűen végzett tevékenység révén szerezte, hanem csak vásárolni akart valamit az interneten, de elfelejtette, hogy maradt még kriptovalutája, amit aztán hat évvel később átváltott.

Amennyiben le kell adózni a kriptopénz eladásból származó árfolyam nyereségből származó jövedelmet 15 % SZJA-t és 14 % EHO-t kell megfizetni (utóbbinak adóévenként 450.000 Ft a felső korlátja).

Előretőr a KATA

2017 a KATA-s vállalkozások éve, mivel júliusra 220 ezer vállalkozás választotta a közteherviselés legegyszerűbb teljesítési módját. 2016 végével 175 ezer vállalkozás működött KATA alatt, így az elmúlt félév 45 ezres növekménye kimagasló.

Jelenleg Magyarországon adminisztratív szempontból a egyszerűbb, adózási oldalról a legalacsonyabb kulcsú lehetőség a maga 8 / 12 millió Forintos bevételi határával, így érthető, hogy a hazai mikró-, családi és ideiglenes jelleggel működő vállalkozási körében kiemelten népszerű.

Az másik kérdés, hogy a havi 25 / 50 / 75 ezer Forint összegű befizetés, mely kiváltja a társasági, személyi jövedelem adókat, illetve a járulékokat és szociális hozzájárulást majd a nyugdíjas évekre milyen szintű nyugdíjat biztosít. Az 50 ezer Forintos befizetés a minimálbér közeli szintet eredményezi.  

AirBnB vs Magyarország

Megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a manapság egyre divatosabb airbnb szolgáltatások kapcsán. Az első hírek alapján nem az Uber-hez hasonló támadás érheti a szállodák piaci részesedését csökkentő szolgáltatót, hanem inkább a jelenlegi rendszer fehérítése a cél. 

Képtalálat

Jelenleg, nagyon komolya árkülönbség tapasztalható a budapesti szállodák és az airbnb által elérhető bérlemények között. Két személy két éjszakára a Váci utcában 36 ezer Forintért tud megszállni egy találomra választott airbnb oldalon hirdetett lakásban, míg ugyanígy két fő két éjszakára egy belvárosi hotelben 50-60 ezer Forintnál kezdődik és jellemzőbb a 80 ezer Forint feletti ár. 

Korábbi írásunkban beszámoltunk az ingatlankiadásból származó jövedelem adózásáról, és ezt figyelembevéve a fenti példában szereplő airbnb-s árat alapul véve azt feltételezve, hogy 50 százalékos a kihasználtsága a bérleménynek éves szinten nagyságrendileg 2,6 millió Forint bevétel származik, mely után költséghányad megállapítási módszer alapján összesen 679 ezer Forintot kell az államnak fizetni, így marad kb. 1,7 millió Forint adózott jövedelem, ami egy hónapra vetítve 141 ezer Forint. 

De, ha azt feltételezzük, hogy nem minden airbnb bevétel kerül bevallásra, a fenti példából látszik, hogy elbírná a fizetendő adók terheit is és még úgy is árban versenyképes maradna a szállodákkal szemben. 

A következő hónapokban a fejleményeket nyomonkövetjük és beszámolunk róluk.

Ingatlan kiadás adózása

Az ingatlan kiadásból származó bevétel jelenleg az egyik legkedvezőbb adózású jövedelem típus magánszemélyek számára. Ettől függetlenül, bár erre vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre, a legtöbb lakását kiadó magánszemély nem feltétlenül vallja be és fizeti meg a kapcsolódó SZJA-t, esetlegesen egészségügyi hozzájárulás (eho) összegét az albérlőtől kapott összeg után. 

Jelenleg két módszerrel lehet megállapítani az ingatlan kiadásból származó jövedelmet. Az egyszerűbb és adminisztrációt nem igénylő változat az un. költséghányad alkalmazásával megállapított jövedelem. Bevételnek számít minden kifizetett összeg, függetlenül attól, hogy bérleti, rezsi vagy egyéb tételként szerepel. Ennél a módszernél a teljes bevétel összegének 10 százalékát lehet automatikusa levonni, mint felmerülő költség és az így kapott eredmény lesz a jövedelem, mely után 1 millió Forint jövedelemszintig csak 15 százalék SZJA-t kell fizetni. 1 millió Forint felett az SZJA mellett még eho-t is kell fizetni, melynek mértéke 14 százalék. Az eho plafonja 450.000 Forint és beleszámít a egészségbiztosítási járulék és a egészségügyi szolgáltatási járulék.

Példa a költséghányad alkalmazására:

Ingatlant kiadunk havi 80.000 Forintért egy éven keresztül. Az ebből származó jövedelem az érintett évre vonatkozóan 960.000 Forint. Költséghányad alkalmazásával a bérbeadásból származó jövedelem 960.000 * (1 – 10 %) = 864.000 Forint lesz, mely után a fizetendő SZJA 864.000 * 15 % = 129.600 Forint. Eho-t nem kell fizetni, mert a jövedelem nem érte el az 1 millió Forintot.

A másik módszer a teljes költségelszámoláson alapszik, azonban ennek alkalmazásakor minden figyelembevett költséget megfelelő bizonylatokkal igazolni kell, tehát nem elég egy papírfecni amin szerepelnek különböző tételek. értelemszerűen ez a módszer akkor alkalmazandó, ha felmerülő és elszámolható költségeink aránya meghaladják a bevétel 10 százalékát. Ez a módszer pl. hasznos lehet, ha a rezsi díjakat a bérlő a bérbeadónak fizeti, és a közüzemi számlák a bérbeadó nevén maradnak. Nem számolható el költségként az érintett ingatlan kapcsán felmerülő kölcsöntörlesztés. Elszámolható továbbá a karbantartás, az értékcsökkenés, illetve egy másik ingatlan bérleti költsége.

 Példa a tételes költségelszámolás alkalmazására:

Ingatlant adunk ki havi 250.000 Forintért, mely tartalmazza a rezsi költséget is. Az éves bevétel 3.000.000 Forint lesz. Az év során számlákkal igazoltan összesen 1.000.000 közmű szolgáltatóktól származó költség merült fel, melyek a bérbeadó nevére kerültek kiállításra. Más elszámolható költség nem merült fel. A jövedelem 3.000.000 – 1.000.000 = 2.000.000 Forint, mely után 2.000.000 * 15 % = 300.000 Ft SZJA-t és 2.000.000 * 14 % = 280.000 Forint eho-t kell fizetni, azaz összesen 580.000 Forintot kell befizetni. 

Abban az esetben, ha a a bérlő magánszemély, a bérbeadónak minden negyedévet követő hónap 12-éig kell a NAV felé adóelőleget fizetni. 

NGM rendelet alapján 2018. július 1.-től lát mindent a NAV

Megjelent az NGM új rendelet módosítási terve, mely alapján 2018. július 1.-től lesz kötelező a 100.000 Ft feletti ÁFA tartalommal bíró számlák adatainak átadása a kiállítástól számítva legkésőbb 24 órán belül. A rendelet hatástvizsgálata alapján ez még előnyös is a vállalkozások számára, mivel “kiváltja az utólagos számla szintű adatszolgáltatást” a kiállító részéről és a befogadó “valós időben értesülni tud a számára kiállított számla tényéről és tartalmáról”. Kérdés, hogy utóbbi pontosan hogyan és milyen rendszeren keresztül valósul meg.

A hírről a portfolio.hu számolt be.

Mégsem idén, hanem jövőre lát mindent a NAV

Varga Mihály bejelentése alapján mégsem idén július 1-től, hanem 2018. július 1-től lép életbe az a rendszer, mely révén a NAV-nak teljes rálátása lesz a magyarországi vállalkozások számláira amiről a portfolio.hu számolt be. Hogy mi is lesz a rendszer működési elve még várat magára, de most van egy éve a tárcának, hogy kidolgozzák.

Jövőre tényleg mindent láthat a NAV

az Index.hu cikke


Korábbi hírek szerint (korábbi bejegyzésünk) úgy néz ki, eldőlt, hogy jövő év közepétől tényleg mindent láthat a NAV. A hír anemzetgazdasági tárca helyettes államtitkárától, Tamásnéz Czinege Csillától származik, aki elmondta, hogy  minden százezer forintnál nagyobb összegű adót tartalmazó számla adatai 2017 júliusától be kell, hogy érkeznek a NAV-hoz.

NAV szégyenlista

A Nap.hu cikke


Megjelent a NAV ‘szégyenlistája’, melyen azon cégek és magánszemélyek szerepelnek, akik nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségeknek. A cikkben található listát több mint 4900 név szerepel, de jelentős a duplikációk száma. Érdekes, hogy van olyan magánszemély, aki több adószámmal is szerepel.

Jövőre mindent láthat a NAV

Napi.hu cikke


Egy új törvényjavaslat alapján jövő év elejétől a mostani 1 millió Forintról 100 ezer Forintra csökkenhet az adózók ÁFA adatszolgáltatási értékhatára, illetve az év közepétől online adatszolgáltatást kell biztosítani az adózóknak a NAV felé.

Ennek alapján, gyakorlatilag a bruttó félmillió Forintos számla összeget meghaladó számlákra vonatkozóan kell majd adatot szolgáltatni a mostani 5 millió Forintos szint helyett.

A lépés érthető, hiszen ezzel is tisztítani kívánja a gazdasági folyamatokat a NAV (lásd Index.hu cikke),azonban a többlet teher komoly adminisztrációs terhet és IT oldali költséget jelent majd a vállalkozások részére.