Előretőr a KATA

2017 a KATA-s vállalkozások éve, mivel júliusra 220 ezer vállalkozás választotta a közteherviselés legegyszerűbb teljesítési módját. 2016 végével 175 ezer vállalkozás működött KATA alatt, így az elmúlt félév 45 ezres növekménye kimagasló.

Jelenleg Magyarországon adminisztratív szempontból a egyszerűbb, adózási oldalról a legalacsonyabb kulcsú lehetőség a maga 8 / 12 millió Forintos bevételi határával, így érthető, hogy a hazai mikró-, családi és ideiglenes jelleggel működő vállalkozási körében kiemelten népszerű.

Az másik kérdés, hogy a havi 25 / 50 / 75 ezer Forint összegű befizetés, mely kiváltja a társasági, személyi jövedelem adókat, illetve a járulékokat és szociális hozzájárulást majd a nyugdíjas évekre milyen szintű nyugdíjat biztosít. Az 50 ezer Forintos befizetés a minimálbér közeli szintet eredményezi.  

Cégkapu regisztráció határidő augusztus 31.

Minden céget érint az e-ügyintézésről szóló törvény azon része, mely alapján 2018. január 1-től kötelező teszi a gazdálkodó szervezetek számára az un. Cégkapu-n való regisztrálást. A regisztráció határideje azonban 2017. augusztus 31.

A regisztrációt amennyiben rendelkezünk Ügyfélkapu hozzáféréssel pár perc alatt meg lehet tenni a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalon.

Az új felület célja, hogy a már ismert és használt Ügyfélkapu-hoz hasonlóan az új Cégkapu felülete révén a cégek online kapcsolatban legyenek a különféle hivatalokkal és személyes ügyintézés helyett ezen felületen keresztül küldjenek és fogadjanak dokumentumokat. 

Hogy erre miért nem alkalmas a már bejáratott Ügyfélkapu, az egy másik kérdés.

AirBnB vs Magyarország

Megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a manapság egyre divatosabb airbnb szolgáltatások kapcsán. Az első hírek alapján nem az Uber-hez hasonló támadás érheti a szállodák piaci részesedését csökkentő szolgáltatót, hanem inkább a jelenlegi rendszer fehérítése a cél. 

Képtalálat

Jelenleg, nagyon komolya árkülönbség tapasztalható a budapesti szállodák és az airbnb által elérhető bérlemények között. Két személy két éjszakára a Váci utcában 36 ezer Forintért tud megszállni egy találomra választott airbnb oldalon hirdetett lakásban, míg ugyanígy két fő két éjszakára egy belvárosi hotelben 50-60 ezer Forintnál kezdődik és jellemzőbb a 80 ezer Forint feletti ár. 

Korábbi írásunkban beszámoltunk az ingatlankiadásból származó jövedelem adózásáról, és ezt figyelembevéve a fenti példában szereplő airbnb-s árat alapul véve azt feltételezve, hogy 50 százalékos a kihasználtsága a bérleménynek éves szinten nagyságrendileg 2,6 millió Forint bevétel származik, mely után költséghányad megállapítási módszer alapján összesen 679 ezer Forintot kell az államnak fizetni, így marad kb. 1,7 millió Forint adózott jövedelem, ami egy hónapra vetítve 141 ezer Forint. 

De, ha azt feltételezzük, hogy nem minden airbnb bevétel kerül bevallásra, a fenti példából látszik, hogy elbírná a fizetendő adók terheit is és még úgy is árban versenyképes maradna a szállodákkal szemben. 

A következő hónapokban a fejleményeket nyomonkövetjük és beszámolunk róluk.

NGM rendelet alapján 2018. július 1.-től lát mindent a NAV

Megjelent az NGM új rendelet módosítási terve, mely alapján 2018. július 1.-től lesz kötelező a 100.000 Ft feletti ÁFA tartalommal bíró számlák adatainak átadása a kiállítástól számítva legkésőbb 24 órán belül. A rendelet hatástvizsgálata alapján ez még előnyös is a vállalkozások számára, mivel “kiváltja az utólagos számla szintű adatszolgáltatást” a kiállító részéről és a befogadó “valós időben értesülni tud a számára kiállított számla tényéről és tartalmáról”. Kérdés, hogy utóbbi pontosan hogyan és milyen rendszeren keresztül valósul meg.

A hírről a portfolio.hu számolt be.

Mégsem idén, hanem jövőre lát mindent a NAV

Varga Mihály bejelentése alapján mégsem idén július 1-től, hanem 2018. július 1-től lép életbe az a rendszer, mely révén a NAV-nak teljes rálátása lesz a magyarországi vállalkozások számláira amiről a portfolio.hu számolt be. Hogy mi is lesz a rendszer működési elve még várat magára, de most van egy éve a tárcának, hogy kidolgozzák.

A Wall Street farkasa – avagy Morgan Stanley Snapchat árazás

Idén februárban zajlott a Snapchat-et tőzsdei bevezetése, mely az eddigi legnagyobb értékű IPO volt. A bevezetés egyik résztvevője a Morgan Stanley volt. Pár nappal ezelőtt a Morgan Stanley kiadta első elemzését a cégről, melyben 28 USD-ban határozta meg a részvények cél árát (jelenleg 20,67 USD). Egy nappal később módosították a kiadott elemzést, melyben pár jelentős tétel változott, de érdekes módon a célár változatlan maradt. Természetesen ez lehetséges, hisz lehettek olyan tényezők melyek pluszban, míg mások mínuszban hatottak az árra és összességében kioltották egymást. 

Az elemzéseket megvizsgálva, azonban látszik, hogy egyrészt jelentős pontokban történt korrekció és nem minden esetben magyarázható ezek indokoltsága. 

Az elsődleges korrekció a várható (öt éves) jövedelmezőséget (EBITDA) érintette, mely az érintett időszakban 4,9 milliárd USD-ral csökkent, azaz 26 százalékkal!

Továbbá ezzel párhuzamosa a szabd cash flow kilátások is jelentősen módosultak 4,3 milliárd USD értékben, szinté lefelé, ami 44 százalékos csökkenést jelentett, azaz közel felére csökkent a Snapchat pénztermelési kilátása. 

Ez, indokolna némi részvényár korrekciót, de mivel a modellben nettó jelenérték (NPV) által került meghatározásra diszkontált cash flow, lehetősége volt a modell készítőjének javítani a végeredményen úgy, hogy az alkalmazott súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) pont olyan mértékben csökkentette, hogy így is kijött a korábbi 28 USD részvényár.

Véletlen lenne, vagy előre meghatározott árra kellett modellt készíteni? A választ nem fogjuk megtudni, de mindenesetre furcsa véletlennek egybeesésének nehéz elkönyvelni a dolgot főleg annak fényében, hogy a Morgan Stanley erősen érdekelt, mint az IPO-ban résztvevő befektetési bank a Snapchat részvények felfutásában.

A Wall Street farkasa című könyvében Jordan Belfort a Steve Madden Ltd IPO-ja kapcsán, melyet cége a Stratton Oakmont vitt tőzsdére, leírta, hogy milyen trükkökkel generáltak forgalmat a kibocsátás első napján, illetve hogyan tartották fenn a ‘hype’-ot annak érdekében, hogy hatalmasat kaszáljanak az üzleten. 

A Businnes Insider cikke itt olvasható.

Google-Spotify

Nem április elsejei tréfa lett, bár a bejelentést ezen a napon tette meg a Google, hogy megvásárolja a Spotify-t. Az ügyletet szakértők 41,1 milliárd USD értékűre taksálták, melynek csak egy része kerül cash-ben kifizetésre. A tranzakció révén a Google, az amúgy nem túl erős online zene streaming szolgáltatását erősíti, annak érdekében, hogy nem maradjon le az Apple mögött.

A Spotify-t rendszeresen 50 millió fizető felhasználó veszi igénybe, így egy ügyfél ~820 USD-ba kerül a Google-nek.

Vélhetően rövid időn belül kiderül, hogy változik e, és ha igen, milyen módon és mértékben az előadóknak fizetett jogdíj rendszer, mely üzletági elemzők szerint, a Spotify jelenlegi vezetője által túl magasra volt pozicionálva. Rövid távon az első 24 órában 1 penny-t fizetett a Google letöltésenként, mely ezt követően visszaáll a korábbi 0.00006543 USD szintre.

Kapcsolódó cikk a digitalmusicnews.com oldalán olvasható.

Eladták a Trello-t

Az ausztrál Atlassian 425 millió USD-t fizet a Trello-ért, melyből 360 millió cash a többi saját részvény. A lépés nem annyira meglepő, mivel egyrészt sok a hasonlóság a két cég termek között, illetve az elmúlt hónapokban piaci konszolidáció jelei mutatkoztak.

Mind a Trello, mind az Atlassian JIRA termékét van szerencsém ismerni, előbbit cégünk is használja és kíváncsian várom, hogy milyen irányt vesznek majd a termékek. 

Az Atlassian vezetője szerint különálló cégként, termékként megy tovább a Trello.

Részletesebben a Forbes cikkében

Iphone gyártási költsége

Donald Trump felszólította az Apple-t, hogy a Kína/Ázsia helyett az Egyesült Államokba helyezze át az Iphone és Ipad gyártását, így az Apple felkérte főbb beszállítóit, hogy vizsgálják meg ennek kivitelezhetőségét és várható hatását. A lépés jelentősen drágítaná az előállítási költségeket, ami elsődlegesen nem a humán költségek növekedéséből adódna, hanem a kialakított gyártási lánc átalakításának lenne köszönhető, mivel a különböző beszállítók is az ázsiai térségbe alakítottak ki előállító üzemeket. A Business Insider cikk szerint az USA-ba való áttelepítés nem is érné el a Trump és követői által várt munkahely teremtést, mivel főleg automatizált üzemek jönnének létre.

A fentiek természetesen kicsit más színben jelennek meg, ha a Techworm cikkben leírtak szerint figyelembe vesszük, hogy számítások szerint egy Iphone 7-es gyártási költsége 224.80 USD, melyhez képest az USA-ban alkalmazott 649 USD-is felhasználói árat viszonyítva még mindig nagyon szép nyereség marad az Apple-nél.