Előretőr a KATA

2017 a KATA-s vállalkozások éve, mivel júliusra 220 ezer vállalkozás választotta a közteherviselés legegyszerűbb teljesítési módját. 2016 végével 175 ezer vállalkozás működött KATA alatt, így az elmúlt félév 45 ezres növekménye kimagasló.

Jelenleg Magyarországon adminisztratív szempontból a egyszerűbb, adózási oldalról a legalacsonyabb kulcsú lehetőség a maga 8 / 12 millió Forintos bevételi határával, így érthető, hogy a hazai mikró-, családi és ideiglenes jelleggel működő vállalkozási körében kiemelten népszerű.

Az másik kérdés, hogy a havi 25 / 50 / 75 ezer Forint összegű befizetés, mely kiváltja a társasági, személyi jövedelem adókat, illetve a járulékokat és szociális hozzájárulást majd a nyugdíjas évekre milyen szintű nyugdíjat biztosít. Az 50 ezer Forintos befizetés a minimálbér közeli szintet eredményezi.  

Cégkapu regisztráció határidő augusztus 31.

Minden céget érint az e-ügyintézésről szóló törvény azon része, mely alapján 2018. január 1-től kötelező teszi a gazdálkodó szervezetek számára az un. Cégkapu-n való regisztrálást. A regisztráció határideje azonban 2017. augusztus 31.

A regisztrációt amennyiben rendelkezünk Ügyfélkapu hozzáféréssel pár perc alatt meg lehet tenni a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalon.

Az új felület célja, hogy a már ismert és használt Ügyfélkapu-hoz hasonlóan az új Cégkapu felülete révén a cégek online kapcsolatban legyenek a különféle hivatalokkal és személyes ügyintézés helyett ezen felületen keresztül küldjenek és fogadjanak dokumentumokat. 

Hogy erre miért nem alkalmas a már bejáratott Ügyfélkapu, az egy másik kérdés.

AirBnB vs Magyarország

Megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a manapság egyre divatosabb airbnb szolgáltatások kapcsán. Az első hírek alapján nem az Uber-hez hasonló támadás érheti a szállodák piaci részesedését csökkentő szolgáltatót, hanem inkább a jelenlegi rendszer fehérítése a cél. 

Képtalálat

Jelenleg, nagyon komolya árkülönbség tapasztalható a budapesti szállodák és az airbnb által elérhető bérlemények között. Két személy két éjszakára a Váci utcában 36 ezer Forintért tud megszállni egy találomra választott airbnb oldalon hirdetett lakásban, míg ugyanígy két fő két éjszakára egy belvárosi hotelben 50-60 ezer Forintnál kezdődik és jellemzőbb a 80 ezer Forint feletti ár. 

Korábbi írásunkban beszámoltunk az ingatlankiadásból származó jövedelem adózásáról, és ezt figyelembevéve a fenti példában szereplő airbnb-s árat alapul véve azt feltételezve, hogy 50 százalékos a kihasználtsága a bérleménynek éves szinten nagyságrendileg 2,6 millió Forint bevétel származik, mely után költséghányad megállapítási módszer alapján összesen 679 ezer Forintot kell az államnak fizetni, így marad kb. 1,7 millió Forint adózott jövedelem, ami egy hónapra vetítve 141 ezer Forint. 

De, ha azt feltételezzük, hogy nem minden airbnb bevétel kerül bevallásra, a fenti példából látszik, hogy elbírná a fizetendő adók terheit is és még úgy is árban versenyképes maradna a szállodákkal szemben. 

A következő hónapokban a fejleményeket nyomonkövetjük és beszámolunk róluk.

Ingatlan kiadás adózása

Az ingatlan kiadásból származó bevétel jelenleg az egyik legkedvezőbb adózású jövedelem típus magánszemélyek számára. Ettől függetlenül, bár erre vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre, a legtöbb lakását kiadó magánszemély nem feltétlenül vallja be és fizeti meg a kapcsolódó SZJA-t, esetlegesen egészségügyi hozzájárulás (eho) összegét az albérlőtől kapott összeg után. 

Jelenleg két módszerrel lehet megállapítani az ingatlan kiadásból származó jövedelmet. Az egyszerűbb és adminisztrációt nem igénylő változat az un. költséghányad alkalmazásával megállapított jövedelem. Bevételnek számít minden kifizetett összeg, függetlenül attól, hogy bérleti, rezsi vagy egyéb tételként szerepel. Ennél a módszernél a teljes bevétel összegének 10 százalékát lehet automatikusa levonni, mint felmerülő költség és az így kapott eredmény lesz a jövedelem, mely után 1 millió Forint jövedelemszintig csak 15 százalék SZJA-t kell fizetni. 1 millió Forint felett az SZJA mellett még eho-t is kell fizetni, melynek mértéke 14 százalék. Az eho plafonja 450.000 Forint és beleszámít a egészségbiztosítási járulék és a egészségügyi szolgáltatási járulék.

Példa a költséghányad alkalmazására:

Ingatlant kiadunk havi 80.000 Forintért egy éven keresztül. Az ebből származó jövedelem az érintett évre vonatkozóan 960.000 Forint. Költséghányad alkalmazásával a bérbeadásból származó jövedelem 960.000 * (1 – 10 %) = 864.000 Forint lesz, mely után a fizetendő SZJA 864.000 * 15 % = 129.600 Forint. Eho-t nem kell fizetni, mert a jövedelem nem érte el az 1 millió Forintot.

A másik módszer a teljes költségelszámoláson alapszik, azonban ennek alkalmazásakor minden figyelembevett költséget megfelelő bizonylatokkal igazolni kell, tehát nem elég egy papírfecni amin szerepelnek különböző tételek. értelemszerűen ez a módszer akkor alkalmazandó, ha felmerülő és elszámolható költségeink aránya meghaladják a bevétel 10 százalékát. Ez a módszer pl. hasznos lehet, ha a rezsi díjakat a bérlő a bérbeadónak fizeti, és a közüzemi számlák a bérbeadó nevén maradnak. Nem számolható el költségként az érintett ingatlan kapcsán felmerülő kölcsöntörlesztés. Elszámolható továbbá a karbantartás, az értékcsökkenés, illetve egy másik ingatlan bérleti költsége.

 Példa a tételes költségelszámolás alkalmazására:

Ingatlant adunk ki havi 250.000 Forintért, mely tartalmazza a rezsi költséget is. Az éves bevétel 3.000.000 Forint lesz. Az év során számlákkal igazoltan összesen 1.000.000 közmű szolgáltatóktól származó költség merült fel, melyek a bérbeadó nevére kerültek kiállításra. Más elszámolható költség nem merült fel. A jövedelem 3.000.000 – 1.000.000 = 2.000.000 Forint, mely után 2.000.000 * 15 % = 300.000 Ft SZJA-t és 2.000.000 * 14 % = 280.000 Forint eho-t kell fizetni, azaz összesen 580.000 Forintot kell befizetni. 

Abban az esetben, ha a a bérlő magánszemély, a bérbeadónak minden negyedévet követő hónap 12-éig kell a NAV felé adóelőleget fizetni. 

NGM rendelet alapján 2018. július 1.-től lát mindent a NAV

Megjelent az NGM új rendelet módosítási terve, mely alapján 2018. július 1.-től lesz kötelező a 100.000 Ft feletti ÁFA tartalommal bíró számlák adatainak átadása a kiállítástól számítva legkésőbb 24 órán belül. A rendelet hatástvizsgálata alapján ez még előnyös is a vállalkozások számára, mivel “kiváltja az utólagos számla szintű adatszolgáltatást” a kiállító részéről és a befogadó “valós időben értesülni tud a számára kiállított számla tényéről és tartalmáról”. Kérdés, hogy utóbbi pontosan hogyan és milyen rendszeren keresztül valósul meg.

A hírről a portfolio.hu számolt be.

Mégsem idén, hanem jövőre lát mindent a NAV

Varga Mihály bejelentése alapján mégsem idén július 1-től, hanem 2018. július 1-től lép életbe az a rendszer, mely révén a NAV-nak teljes rálátása lesz a magyarországi vállalkozások számláira amiről a portfolio.hu számolt be. Hogy mi is lesz a rendszer működési elve még várat magára, de most van egy éve a tárcának, hogy kidolgozzák.

Jövőre tényleg mindent láthat a NAV

az Index.hu cikke


Korábbi hírek szerint (korábbi bejegyzésünk) úgy néz ki, eldőlt, hogy jövő év közepétől tényleg mindent láthat a NAV. A hír anemzetgazdasági tárca helyettes államtitkárától, Tamásnéz Czinege Csillától származik, aki elmondta, hogy  minden százezer forintnál nagyobb összegű adót tartalmazó számla adatai 2017 júliusától be kell, hogy érkeznek a NAV-hoz.

NAV szégyenlista

A Nap.hu cikke


Megjelent a NAV ‘szégyenlistája’, melyen azon cégek és magánszemélyek szerepelnek, akik nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségeknek. A cikkben található listát több mint 4900 név szerepel, de jelentős a duplikációk száma. Érdekes, hogy van olyan magánszemély, aki több adószámmal is szerepel.