A Wall Street farkasa – avagy Morgan Stanley Snapchat árazás

Idén februárban zajlott a Snapchat-et tőzsdei bevezetése, mely az eddigi legnagyobb értékű IPO volt. A bevezetés egyik résztvevője a Morgan Stanley volt. Pár nappal ezelőtt a Morgan Stanley kiadta első elemzését a cégről, melyben 28 USD-ban határozta meg a részvények cél árát (jelenleg 20,67 USD). Egy nappal később módosították a kiadott elemzést, melyben pár jelentős tétel változott, de érdekes módon a célár változatlan maradt. Természetesen ez lehetséges, hisz lehettek olyan tényezők melyek pluszban, míg mások mínuszban hatottak az árra és összességében kioltották egymást. 

Az elemzéseket megvizsgálva, azonban látszik, hogy egyrészt jelentős pontokban történt korrekció és nem minden esetben magyarázható ezek indokoltsága. 

Az elsődleges korrekció a várható (öt éves) jövedelmezőséget (EBITDA) érintette, mely az érintett időszakban 4,9 milliárd USD-ral csökkent, azaz 26 százalékkal!

Továbbá ezzel párhuzamosa a szabd cash flow kilátások is jelentősen módosultak 4,3 milliárd USD értékben, szinté lefelé, ami 44 százalékos csökkenést jelentett, azaz közel felére csökkent a Snapchat pénztermelési kilátása. 

Ez, indokolna némi részvényár korrekciót, de mivel a modellben nettó jelenérték (NPV) által került meghatározásra diszkontált cash flow, lehetősége volt a modell készítőjének javítani a végeredményen úgy, hogy az alkalmazott súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) pont olyan mértékben csökkentette, hogy így is kijött a korábbi 28 USD részvényár.

Véletlen lenne, vagy előre meghatározott árra kellett modellt készíteni? A választ nem fogjuk megtudni, de mindenesetre furcsa véletlennek egybeesésének nehéz elkönyvelni a dolgot főleg annak fényében, hogy a Morgan Stanley erősen érdekelt, mint az IPO-ban résztvevő befektetési bank a Snapchat részvények felfutásában.

A Wall Street farkasa című könyvében Jordan Belfort a Steve Madden Ltd IPO-ja kapcsán, melyet cége a Stratton Oakmont vitt tőzsdére, leírta, hogy milyen trükkökkel generáltak forgalmat a kibocsátás első napján, illetve hogyan tartották fenn a ‘hype’-ot annak érdekében, hogy hatalmasat kaszáljanak az üzleten. 

A Businnes Insider cikke itt olvasható.

Google-Spotify

Nem április elsejei tréfa lett, bár a bejelentést ezen a napon tette meg a Google, hogy megvásárolja a Spotify-t. Az ügyletet szakértők 41,1 milliárd USD értékűre taksálták, melynek csak egy része kerül cash-ben kifizetésre. A tranzakció révén a Google, az amúgy nem túl erős online zene streaming szolgáltatását erősíti, annak érdekében, hogy nem maradjon le az Apple mögött.

A Spotify-t rendszeresen 50 millió fizető felhasználó veszi igénybe, így egy ügyfél ~820 USD-ba kerül a Google-nek.

Vélhetően rövid időn belül kiderül, hogy változik e, és ha igen, milyen módon és mértékben az előadóknak fizetett jogdíj rendszer, mely üzletági elemzők szerint, a Spotify jelenlegi vezetője által túl magasra volt pozicionálva. Rövid távon az első 24 órában 1 penny-t fizetett a Google letöltésenként, mely ezt követően visszaáll a korábbi 0.00006543 USD szintre.

Kapcsolódó cikk a digitalmusicnews.com oldalán olvasható.

Eladták a Trello-t

Az ausztrál Atlassian 425 millió USD-t fizet a Trello-ért, melyből 360 millió cash a többi saját részvény. A lépés nem annyira meglepő, mivel egyrészt sok a hasonlóság a két cég termek között, illetve az elmúlt hónapokban piaci konszolidáció jelei mutatkoztak.

Mind a Trello, mind az Atlassian JIRA termékét van szerencsém ismerni, előbbit cégünk is használja és kíváncsian várom, hogy milyen irányt vesznek majd a termékek. 

Az Atlassian vezetője szerint különálló cégként, termékként megy tovább a Trello.

Részletesebben a Forbes cikkében

Iphone gyártási költsége

Donald Trump felszólította az Apple-t, hogy a Kína/Ázsia helyett az Egyesült Államokba helyezze át az Iphone és Ipad gyártását, így az Apple felkérte főbb beszállítóit, hogy vizsgálják meg ennek kivitelezhetőségét és várható hatását. A lépés jelentősen drágítaná az előállítási költségeket, ami elsődlegesen nem a humán költségek növekedéséből adódna, hanem a kialakított gyártási lánc átalakításának lenne köszönhető, mivel a különböző beszállítók is az ázsiai térségbe alakítottak ki előállító üzemeket. A Business Insider cikk szerint az USA-ba való áttelepítés nem is érné el a Trump és követői által várt munkahely teremtést, mivel főleg automatizált üzemek jönnének létre.

A fentiek természetesen kicsit más színben jelennek meg, ha a Techworm cikkben leírtak szerint figyelembe vesszük, hogy számítások szerint egy Iphone 7-es gyártási költsége 224.80 USD, melyhez képest az USA-ban alkalmazott 649 USD-is felhasználói árat viszonyítva még mindig nagyon szép nyereség marad az Apple-nél. 

Microsoft megveszi a LinkedIn-t

Microsoft sajtóközlemény

LinkedIn sajtóközlemény


A mai nap “bomba” híre, hogy a Microsoft megveszi részvényenként 196 USD áron a LinkedIn részvényeit. A részvény ár alapján az ügylet értéke eléri a 26 milliárd USD-t. A tranzakció várhatóan az év végére zárul, a folyamat során a Morgan Stanley a Microsoft tanácsadója.

A sajtó hír szerint a két cég igazgató tanácsa egyöntetűen szavazott a tranzakció mellett és a cégvezetők is pozitívan nyilatkoztak az ügylet jövőbeni hatásairól. A LinkedIn vezetője, Jeff Weiner a helyén marad és közvetlenül Satya Nadella-nak jelent.

Az ügylettől a Microsoft-nál a LinkedIn tovább erősödését és a saját termék portfólió, elsődlegesen az Office 365 és Dynamics előretörését, míg a LinkedIn oldalán a következő lépés megtételéhez szükséges támogatást várják.

Minden idők 50 legbefolyásosabb kütyüje

The 50 Most Influential Gadgets of All Time


A Time magazin összeszedte minden idők 50 legbefolyásosabb kütyüjèt, melyek valamilyen szinten forradalmasították a kapcsolódó iparágat. Szubjektív vagy objektív a lista, ezt egyénileg lehet eldönteni. Mindenesetre aki a 80-as években mèg nem élt, a bemutatott eszközök zömét nem is ismerheti.


Forrás: Science & Society Picture Library / Getty Images

Félmillió dollár a vezető biztonságára

http://money.cnn.com/2016/05/24/technology/marissa-mayer-security/index.html


A Yahoo 500.000 USD-t költött 2015 során vezetőjének biztonságára, melyhez képest az Apple-t irányító Tim Cook csak szerény 210 ezer dollárba, míg a Facebook-nál Mark Zuckerberg 610 ezer dollárba került. Azonban ezen összegek közül is kiemelkedik az Oracle, mely 1,5 millió dollárt költött cégvezetője biztonságára.